Gyimesbükk-gyermekcsere program
Amikor tavaly nyáron először csángóföldre látogattam, magával ragadott a hely: a Tatros völgye a kis falvakkal. Magával ragadott a lelkesedés, a magyarságtudat megőrzésére irányuló töretlen akarat, mely mindenfelé megnyilvánult. Tudtam részt kell vennem benne és erre felhívni másokat is. Nem azért mert a múlt nagy igazságtalanságain szeretnék háborogni és imígyen dacolni vele, egyszerűen csak azért, mert ezeket az embereket segíteni kell abban, amit a központi vezetésüktől nem kapnak meg rendesen: Feltételeket kínálni nemzetiségi életük művelésére, anyanyelvük gyakorlására.
Akkor, azon a nyári napon Deáky Andrást kérdeztem – hiszem, hogy mindenki ismeri Őt a székely expresszről, az ezeréves határ vasúti őrházának és a kontumáci kápolnának felújításáról és még sorolhatnám mi mendenről - miben segíthetnénk?
Ő azt válaszolta: Ha szeretnénk segíteni, szervezzünk gyermekprogramot, csereüdültetést, hogy megismerhessék egymást gyermekeink, kapcsolatok alakulhassanak ki…
Magával ragadott a gondolat és ezen az úton indulva kerestem-keresem a lehetőségét a megvalósításnak. Deáky Úr segítségével felvettem a kapcsolatot a Csángó Gyerekekért Egyesület elnökével Nagy-Galaczi Hajnal tanárnővel, aki az elképzelést azonnal nagy lelkesedéssel fogadta.
A Pátria Faluközösségi Egyesület vezetősége egyhangúan mellém állt abban, hogy egyesületünk égisze alatt próbáljon megvalósulni a program, így egy hirtelen lehetőséget kihasználva most már hivatalosan is egyesületünk képviseletében pályázok egy a határon túl nyúló közösségi kapcsolatok kiépítésére irányuló pályázaton.
Hogy nyerünk e majd, még nem tudni, amikor e sorokat írom, ezért kérem, hogy amennyiben ötletük, felajánlásuk, egyáltalán bármilyen építő jellegű javaslatuk van arra nézve, hogy 2010 nyarán 15 gyermek eljuthasson hozzánk, majd a mi gyermekeink részt vehessenek egy csángó néptánctáborral tarkított erdélyi kiránduláson, kérem jelentkezzenek elérhetőségeinken. |
